"Ahogy két egyforma kő sincs, úgy minden egyes festett figura önálló egyéniség. Színpompás fényfoltok egy elvarázsolt univerzumból."

2013 áprilisában egy teljes hónapig a Pozsonyi Pagony kirakatát díszítették a Mesekavicsok. Ebből az alkalomból kérdezett a Pagony munkatársa, Burovincz Janka, én pedig a kavicsokról, flowról, a kezdetről és a tervekről meséltem.

Hogyan kezdted? Miért mese és miért kavics?

Fantázialényeket már régóta festek. A kavics, mint hordozó és inspiráló anyag néhány éve egy nyaralás során jutott eszembe, és szinte azonnal társult hozzá a mágnes is. Ha már itt egy szép kis figura, legyen szem előtt, tegyük a hűtőre. Komolyan tavaly tavasszal kezdtem festeni, mert a sok Duna parti séta során annyi helyes kaviccsal találkoztam, hogy egy idő után minden zsebem és a babakocsi alja is majd’ leszakadt tőlük. A figurák aztán maguktól keltek életre, voltak hal alakú kövecskék, voltak papagáj formájúak, és így tovább. Minden kőnél megvan az a pillanat, amikor meglátom, aki benne lakik. Megmutatja magát. Aztán jöttek a háttérképek, a mesebeli környezet, és életre kelt a mitológia.

...

A teljes interjú a Pagony blogján, ITT olvasható.